Dan és a szerelem (Dan in Real Life)

Tavaly jött ugye Steve Carell a borzasztó Minden6ó kettővel, meg egy kicsit a radar alatt repülve ezzel a Dan in Real Life filmmel. Ez már jobban illett a profiljába, de sajnos meg sem közelíti A család kicsi kincsét. Na jó, igazságtalan arra a szerepére visszautalni mindig, de hát az annyira jó volt, hogy nehéz elfelejteni, főleg ha egy hasonlóan hangulatos független filmben tűnik fel megint.

Dan és a szerelem, meg a lánya tangabugyija

A történet annyi, hogy Dan felesége vagy 4 éve elhunyt, így egyedül maradt a 3 lánygyermekkel, hogy felnevelje őket. Vagyis ez az egyik alappillér, a másik pedig az, hogy a nagy családjával minden évben együtt töltenek egy hetet a szülőknél. Tehát egy lakásba zsúfolva az öregek, Dan meg a 3 lánya, kettő bátyja, azok közül az egyik már házas, szintén gyerekekkel. Meg van egy nővére is, aki szintén házas és szintén gyerekekkel tűnik fel. Csak azért írtam végig, hogy lehessen érezni mekkora család jön össze egy faházban, mivel ez adja a film hangulatát. A bonyodalmat meg egy hölgy, akivel Dan a hely könyvárusnál fut össze, flörtöl vele, aztán kiderül hogy a szingli bátyjának (Dane Cook) a kiszemeltje. A cselekmény kibontását meg talán megnézitek.

Hangulatosra sikerült a film szerencsére. Mondjuk volt benne pár tipikusan Carellesen kínos poén, amiért az Office-ban sokan imádják. Itt a filmben nem ütöttek annyira, de annyi baj legyen, hiszen azon kívül is akadt szórakozni való. Az egészhez egy baromi jó soundtrack társult, meg azért elég sok mosolygás. Furcsa, hogy egy ilyen kellemes film, aminek láttam a trailerét, ennyire el tudott sikkadni. Mondjuk jó pár kritikustól olvastam negatív kritikát róla (vagy csak pont azokba futottam bele), de imdb-n egész jól áll, bevételileg is 50 milliót besepert, pedig a szinte végig 1 helyszínen játszódó film valószínűleg nem került sokba.

Dan és a szerelem értékelés

Szóval én egy 6/10-et adnék rá. Belefeccölt perceket egy pillanatra nem bánom, pár év múlva meg majd újranézhető lesz simán.

human
írta
2008. 09. 10. 15:49
megjelenés
20
hozzászolás


Hellboy II – Az Aranyhadsereg (Hellboy II: The Golden Army)

Hát ez nem jött be. Az volt a baj, vagyis több baj is volt, de az egyik kiemelt közülük, hogy szeretni akartam a hibái ellenére, hiszen Red cool, a film pedig a nyár vesztese bevételileg, de nem sikerült.

A rövid történet annyi, hogy anno meg lett alkotva ez a legyőzhetetlen aranyhadsereg, és most egy lény, egy herceg fel akarja éleszteni a robotszerű mágikus teremtményeket, hogy leigázza az embereket egyszer és mindörökre. Hellboyéknak pedig ezt természetesen meg kell akadályozni. Ezen kívül van a “szuperhős” csapaton belüli feszültség, új tag, meg ilyesmi. Mindezt egy eléggé vicces forgatókönyvvel. Sajnos úgy vicces, hogy ez kevés.

Igazából nem tudom miért ez az “és akkor?” hangulat amit a végefőcímkor éreztem, hiszen még így is simán jobb film mint a Múmia 3 például. Guillermo del Toro ismét fantasztikus lényekkel jött nekünk, és inkább ezt forgatta, a sok felkérés ellenére, a többi blockbusterhez képest kevesebb pénzből, mert a szívén a project, ennek ellenére valahogy olyan simán félbehagyható film kerekedett ebből. Lehet, hogy a film a félidőnél ejtette le igazán a labdát, amikor szinte feleslegesen feléleszt egy lényt a gonosz, aztán dumál a vörös csávóhoz miközben simán harcolhatnának, aztán meg inkább a bázison tör rá később, ahol sokkal több ügynök van. Kicsit érthetetlen olyanoknak akik nem látták, de ez van. Egy Hellboytól többet vártam.

Az tény, hogy a látványvilág rendben van. CGI amennyire lehet visszafogott, és amit meg tudtak csinálni maszkokkal azt megcsinálták úgy, nagyon helyesen. Ez ad neki egy kiskraftot. Szinte mindegyik feltűnő lény különleges, az előzetes képeken látott sokszemű például fantasztikus, vagy a második hatalmas lény, ahogy feltápászkodott csak pislogtam mennyire jó már. A rosszfiúnak most terve is van, nem csak úgy pusztít, szóval minden megvolt a jobb második részhez.

Hellboy II - The Golden Army kritika

Az első akció végéig hozta is a szintet simán, de utána az említett gonosz wtf lépése mellett a szappanopera tette be a legjobban a kaput, és tette érdektelenné. Tudom, hogy Salma Blairt sokan kedvelik, de ez így kevés volt. Nem akarok spoilert, de a “jöjjön rá a pasi mi a gond”-tól kezdve a nagy szerelmes majdnem önfeláldozásig minden megmozdulása csak rontott az élményen számomra. Pedig Ron Perlman végig cool volt Hellboyként, például van egy rész (piac), ahol már-már Bruce Willisesen vette át csapattársától a harcot.

Hellboy II – Az Aranyhadsereg értékelés

Ez nekem max 6/10 lett. Simán félbe tudtam volna hagyni a közepénél, és bár nem bántam meg a végignézést, nem holnap iktatnám be újra. Na majd 5 év múlva találkozunk. Mindezek ellenére remélem kap del Toro a 3. részre pénzt, mert felvezette mi lehetne benne.

human
írta
2008. 09. 01. 16:25
megjelenés
64
hozzászolás


Hancock

Térjünk rögtön a lényegre? Ez egy Jumper kaliberű mellélövés, csak annál azért viccesebb egy hangyányit, szerencsére, így nem dühöngtem annyira a film végén. Itt is ugyanazt érezni, bár itt a rengeteg újraírás, családiasítás miatt, mint az említett Jumpernél. Ott van a potenciál valami baromi jó filmre, ami helyett sajnos egy közepes darabot kell néznünk.

Hancock kritika - Will Smith a betonon lopja a napot
Me rests where i wants

Egyszerűen dühös vagyok, ez az igazság. Az alap ugye baromi jó, hiszen adott egy részeges, összevissza repdeső és hihetetlen károkat okozó szuperhős, aki mégis próbál segíteni az embereken, csak hát nem tud velük rendesen kommunikálni. Mondhatni zseniális, hiszen akár a szuperhősök Shieldje lehetne. Egy sebezhetetlen, de lelkileg mégis a mélyponton levő szuperhősről egy reális sztori, esetleg egy dark comedy, ami odabasz. Erre a tényleg érdekes rész a film első harmadát teszi ki. Onnantól fordul a kocka, és beüt a sok egymásra dobált ötlet, ami miatt a Hancocknak nincs íve, nincs érdekes sztorija, és hát az egész egy hatalmas kupinak tűnik. Ez utóbbiban közrejátszhatott az is, hogy a filmet eredetileg magasabb korosztályra tervezték, aztán sok átírás után lett belőle ez a valami, amire legalább a tinik is beülhetnek. Szomorú.

Az viszont vicces ebben az egész korhatár lefokozásban az, hogy Berg (a rendező) pár hónapja még azt nyilatkozta, hogy csodálkozik mik kerülhettek be a PG-13 verzióba, és sötét lesz a film, meg minden. Hát lópikulát.

A kidolgozásról sem mondhatok jókat, pedig kedvelem Peter Berg munkáit. Számomra bizony jól hangzott, hogy az ő székére került a Hancock forgatáson a rendező felirat. Az tény, hogy az operatőrével karöltve csak egy képi világban tudnak igazán jól érvényesülni, ami az ultraközelikből, kézikamerázásból, gyors fókuszváltogatásból áll, de ezzel is több filmstílust hódítottak meg. Egyrészt ugye Peter Berg rendezte az utóbbi évek top3 újonc drámasorozatából az egyiknek a pilotját (Friday Night Lights), amivel ugye megalapozta a készítés módját az összes évadra, és milyen jól. Úgy illik a tényleg emberi drámára az előbb említett kézikamerázgatós stílus, mint somlóira a tejszínhab. Aztán hozta nekünk a Kingdomot, ami végtére is egy elég fasza akciófilm lett, így visszatekintve. Hát itt most nem működött a kedvenc kidolgozási módozata. Talán a forgatókönyv miatt, de abszolút nem volt itt dráma, nem volt mit felerősíteni a remegő közelikkel. Hú mennyit szövegeltem erről, na lépjünk tovább.

Hancock kritika - Will ezúttal egy padon döglött részegen

A színészek.. hát az a vicces, hogy Charlize szerint Jason Bateman nem tud játszani, erre a filmben talán ő hozta egyedül az elvárt alakítást. Will Smith, akivel semmi bajom, kicsit nehezen birkózott meg ezzel az iszákos és depressziós figurával, Charlize pedig egy jelenetet kivéve még csak szép sem volt, nemhogy az aggódó anyaságot bármi esélye lett volna elhitetni. Oké, néhol értelmetlen szövegeket kaptak, de amikor komolykodott a lány akkor csak vigyorogni lehetett az egész súlytalanságán. Azt már nem is említem, hogy a gonoszok milyen szánalmasra sikerültek…

Hancock értékelés

Ez nekem egy gyenge 6/10. Végig olyan érzés volt, hogy nem tudták pontosan mit akarnak. Családi filmet a felelősség felvállalásáról, vagy egy szuperhős agyát boncolgatni, vagy csak komédiázni. A film felétől ez a tanácstalanság abban nyilvánult meg, hogy csak úgy egymás hegyére hátára dobáltak jeleneteket, hátha kisül valami az egészből. És ahogy említettem, mérges lettem, mert valami egyedi is lehetett volna ebből, ha nem próbálnak biztonsági játszmát folytatni.

human
írta
2008. 07. 03. 00:55
megjelenés
116
hozzászolás


Drágaságom (Hors de prix/Priceless)

Azt kell mondanom, hogy a franciák némelyik filmje olyan könnyedén csusszan a feelgood kategóriába, hogy az ember észre sem veszi. Itt van például ez a Priceless. Olyasmi mint a Topmodell a barátnőm, csak jobb egy picit. De amúgy ugyanaz a csávó a főszereplő, és ugyanúgy szinte végig lehet mosolyogni rajta.

Drágaságom: Taotou meg Elmaleh

Hősünk egy szállodában dolgozik, amikor egyik éjszaka az üres bárban gazdag üzletembernek nézi egy golddigger, akit Tautou jászik. Bonyodalom bonyodalmat követ, és hősünk is belekeveredik ebbe a pénzért idősekkel való kavarásba, de csak azért, hogy elnyerje az előbb említett lány szívét. Ki ne hajtana minden eszközzel Tautou-ra?

Bevallom, hogy a helyszíneken és a női főszereplőn kívül nekem leginkább az apróságok miatt tetszik. Igen, furcsa udvarlás, de ahogy a pasi teljesen normálisan fogadja, hogy a nő minden pénzéből kiforgatja, ahogy az utolsó eurocentjeit is arra áldozza, hogy még 10 másodpercet vele lehessen a nő. Ahogy fogadja később a kéréseit. Regényben biztos jobban lehetne leírni, mint ez a rövid élménybeszámoló, de szinte végig mosolyogtam.

Erről persze Audrey is tehet, aki szinte végig imádnivaló. Ahogy küzd az elhatározása és a szerelme ellen, az minden percet megér. A franciák miért nem csinálnak ilyen sorozatokat? Ezt úgy elnézegettem volna még pár órán át.

Egy borongósabb délutánra tökéletes filmecske, úgyhogy érthető miért éjjel adta le a múltkor a tv2. Pontszámilag 6/10, de most lefelé kerekítve azért.

human
írta
2008. 06. 22. 12:40
megjelenés
13
hozzászolás


A hihetetlen Hulk (The Incredible Hulk)

Van egy olyan érzésem, hogy lesz itt némi “hulk out”-olás (dühöt jelenet), de ez a film moziban, egyszer mindenképpen fasza volt. Tartottam a CGI-től, bíztam Nortonban, és majdnem fordítva lett a pozitivitás mérleg. Azért világmegváltást nem szabad várni, de talán pont a közepes érdeklődésem miatt lobogtatta a vigyorgó fejemen a hajamat Hulk üvöltése a mélynyomóból.

A hihetetlen Hulk - Edward Noton valamit kémiázik

A történet az, hogy Hulk van, és keresi az ellenszerét ennek a gamma sugárzás dolognak. Persze csak akkor, amikor épp Edward Nortonként mászkál, hiszen amikor zöld, akkor zúz. Hulk smash, hogy úgy mondjam. Ide a történethez besuvasztom azt a pozitívumot, miszerint a főcímben 2 perc alatt mesélik el az egész eredetét, aztán sitty-sutty, már a katonák elől menekül Norton. Nem igazi eredet sztori tehát, hanem félig a lecsóba csapnak rögtön.

Térjünk a negatívumokra? Hát jól van. Tim Roth. Ugye már régóta tudjuk, hogy ő a badass katona, akiből Hulk barnás (szar?) színű ellenfele lesz. Szóval Tim Rothot általában bírom, amikor feltűnik filmekben, de itt elég nulla volt a szerepben. Főleg mert ő lenne a szuperkatona, az ősprofi. Haha, most épp mosolygok gépelés közben. Aztán ott volt Willam Hurt. Na, ő akár meg is felelt volna, csak hát szegényt olyan butára írták, hogy rossz volt nézni (támadjatok már – jaj ott a lányom). És Liv Tyler…

Na nem mintha Edward Norton olyan nagyon villoghatott volna. Ehhez képest Downey-nak a Vasemberben nagyon hálás szerepe volt. Van egy olyan érzésem, hogy nem voltak annyira alaptalanok azok a pletykák, amikben Norton és a stúdió közötti civakodásról volt szó. Ezért így is akadt egy marhajó pillanata, az a bizonyos oh shit, csak kár, hogy ki sem ejthette a korhatár besorolásnak hála. ere fel még berágtak valmai családvédők, hogy a főszeplő ezredes mennyit szivarozik a filmben, és ezért rated R kellett volna, hogy legyen. Nevetséges. Amikor kijön a 13 éves akkor, mert az ellenszenves ezredes szivarozott, rögtön rohan a boltba… ahol nem kap, mert nincs személyie. Áh, hagyjuk.

A hihetetlen Hulk keménykedik

És, hogy a trailerek alapján legjobban vitatott témára is kitérjek: a CGI tökre rendben volt, kivéve a helikopterek. Ez utóbbiak olyan borzasztóan mozogtak, hogy nem tudom ki bólinthatott rá, hogy az úgy jó. Viszont Hulk szerintem tök normálisra sikerült, és a legnagyobb, egyetemi harca pompás volt. Az tény, hogy az Iron man minőséghez nem nő fel, de a film hánytatott sorsát tekintve ez nem meglepő. Sajnos. Ha kicsit jobban átgondolják az elején, hogy pontosan mit akarnak a filmbe, és utána hagynak mindenkit eleget dolgozni rajta, nem pedig 3 felé szakadva próbálják elkészíteni, akkor most újabb remekművet tisztelhetnénk itt a Hulk-ban.

A hihetetlen Hulk értékelés

Összeségében egy szórakoztató popcorn film, a Vasembertől messze, de a mozibamenetelt nem bántam meg, 6/10. Jó volt ez nagyvásznon, bár az újranézési faktora szinte nulla. Néhol olyan borzasztó volt a csatákat összekötő rész, hogy csak nevetni lehet rajta. De ilyen “áh, ha már lúd legyen kövér” húzásokkal van tele.Pl a hősnő (Liv Tyler) meglátja hősüünket egy pillanatra, aki elbújuk előle, hogy ne találkozzanak. Erre a következő jelenetben az utca szélén gyalogol az esőben (mert úgy drámaibb!), és amikor feltűnik a nő, akkor örömködve futnak egymás felé, hogyolyna tipikus filmes ölelkezést lenyomjanak. Nevetséges volt.

Amúgy azt olvastam, hogy a dvd-n majdnem 70 percnyi plusz jelenet lesz. Úgy tűnik szétszabdalták, hogy egy nem túl hosszú, szórakoztató porpcorn film legyen, aztán a dvd/ray kiadáshoz majd felturbózzák a sztorimániásoknak is. Már előre tippelhető, hogy a gazdagabb sztori miatt felkúszik majd a dvdnél pár ember értékelése.

human
írta
2008. 06. 12. 21:22
megjelenés
62
hozzászolás


Numb

Miután Matt Albiet kirúgták a Studio 60-ből nevet váltott, egy apró lakásba költözött, és teljesen elhagyta magát. Jaj, megint sorozatos utalással kezdek, de a karakter hasonló, hiszen mind a sorozatban, mind pedig itt írót játszik Matthew Perry (igen, a Jóbarátok Chandlere).

Numb az éttermi asztalnál is

Akik a megszállott író karaktereket nem bírják, azok is megnyugodhatnak, az írásról alig van szó a filmben. Egyszerűen csak azért pont az a foglalkozása, hogy valami creative type legyen. A lényeg a betegségén van, és azon, hogy küzd ellene. Mi a baja? Depersonalization Disorder. Nem tudom mi lehet ennek a magyar neve, ha van, majd valaki segít. A film szerint a lényege, hogy akinek ilyen van, az f*ucked. Kicsi bővebben úgy fejtette ki a betegségét a főszereplő, hogy nem tudja megkülönböztetni az álmot a valóságtól, nem tudja, hogy egy tárgy tényleg ott van-e előtte. Nem is, rosszul mondom, tudta, hogy ott van, de nem érezte valósnak. És ez a saját testrészeire is érvényes, ami baromira furcsa lehet. Nem halálos amúgy.

A betegségen kívül még egy gyönyörű nő vesz részt a történetben, mint szerelmi szál. Sajnos ilyen nők nincsenek, de hát filmet nézünk. Pillanatok alatt belehabarodik a nem túl normálisan viselkedő főhősbe, és szinte minden furcsaságát simán elviseli. Nem fotómodellt választottak a szerepre, hanem amolyan “girl next door” stílusút, és gratulálnék a színésznőnek, Lynn Collinsnak, mert annyira imádnivaló volt. Perry meg lassan már rutinból, a kisujjából rázza ki az ilyesmi szerepet, és ezt most nem negatívumként mondtam. Kicsit megszokott tőle, de semmi baj nincs az itteni alakításával.

A film többnyire kiválóra sikeredett. Az egyedüli problémám, hogy néha kicsit leült. Nem, nem pörgős előtte sem, de akadnak benne üresjáratok, ami egy kicsit visszaveti az egész hangulatát. Annyira nincs ezekkel probléma, mert indie módra keserédes, komédia színezetű drámaként (dramed ) így is megállja a helyét. Az, hogy simán R besorolásúnak készült meg kifejezetten emberközelivé teszi. Egy kis meztelenség itt, egy kis káromkodás ott. Ahogy az normál emberekkel történik, még ha keveseknek is van közülük depersonalization disordere.

Numb értékelés

Mostanában jól választok, mert bár 6/10 a néha megakadás miatt, de egy percét sem bánom. Nem be numbosító, de el sem altató a film. Egy helyen még fel is nevettem. Leírva gagyibb lesz a poén, vállalom, nem tűnik mosolygásnál többre méltónak, de az van, hogy amikor Perry felvesz egy ADD-ről szóló prospektust, és 2 másodperc olvasás után ledobja, az belőlem kifakasztotta a kacajt. Mindezt hajnali 3-kor.

human
írta
2008. 05. 16. 21:27
megjelenés
6
hozzászolás


The Signal

Három rendező, három részre szabdalt szignál. Ezt ígérik nekünk, azaz a film három részre van tagolva, és az első kettő olyan minőségi darab, hogy pillanatok alatt szemet hunysz a Low Budget megoldások felett. A maximumot, és annál picit többet hozták ki az alapanyagból és a noname meg kezdő színészekből.

The Signal - teljeen normálisok

A Signal nagy vonalakban úgy lenne összefoglalható, hogy a tévében sugárzott jeltől az emberekben bekattan a pusztítási ösztön. A film első harmada ezt bontja ki. A második harmadban látjuk, hogy nem csak simán az agresszió, hanem más ösztönök is előtérbe kerülnek, amiket a sugárzott jel még különböző hallucinációkkal is megtetéz. Gondolom ide jönne valami társadalom és modern kor kritika, miszerint a média így befolyásol minket, még ha jelenleg nem is kattint be annyira, hogy hirtelen nekiugorjunk sövényvágóval a szomszédnak. Mellesleg az egészet ilyen félig sci-fi környezetbe teszik, a meghatározhatatlan Terminus városba.

Az elején az egész kicsit olyan 28 nappal később hangulatot áraszt, csak most ott vagyunk a járvány kitörésénél, nem majdnem egy hónappal később ébredünk a kórházban. Olcsó DV kamerával felvett képekkel égetik a retinánkat, és Terminus város “másnap reggelét” a nulla költségvetéssel is baromi jól érzékeltették. Kihalt utcák, tetemek mindenfelé. És akkor pozitívumként itt jön be a három rendező picit különböző látásmódja is. Képileg nem ütnek el egymástól a részek, de míg a film első harmada a kicsit nyomasztó pusztítással támad, addig a második harmad átmegy valami horror-komédiába. Komolyan, én lepődtem meg a legjobban, amikor két hulla és egy fogvatartott ember köré olyan jelenetet kanyarintottak, hogy lehetett röhögni. Mindezt 5 perccel azután, hogy fröcsögött a vér.

You’re aware… you’re having conversation with a decapitated head. Right?

Bár a második harmad a lendületet megakasztja, a film valamekkora különcségéhez teljesen illik. Ezért is szomorú, hogy a harmadik harmad kicsit gyengébb erejű lett. Viszont nincs veszve semmi, annyira nem sikerült elrontaniuk a végére, hogy letörjenek egy 6/10-es, de lelkesedő hangulatú humant. Közel volt a hét, de valahogy mégsem. Ennek ellenére kitűnően kiszakított kicsit a rögvalóságból.

A történet alapján sokan felkapják a fejük, hogy de hát ez a Stephen King féle Mobil. Nos elkezdtem azt a könyvet olvasni, nemsokára lesz majd kritika róla, úgyhogy itt hagyjuk (nehogy elspoilerezzétek, köszönöm). Aki nem látta de olvasta: szerintem kicsit más a szignál, és hát más a történés meg a helyszín is. Ha ez nem lenne elég, a film forgatása a könyv megjelenése előtt fejeződött be, sőt, a rendezők előző kisfilmjükben (2002-3 körül) már teljesen felvázolták azegész estés Signaljuk nagy vonalait, amibe beletartozott az elektronikus eszközökkel való tudalváltoztatás, úgyhogy lopásról nem nagyon van szó.

human
írta
2008. 05. 11. 12:58
megjelenés
12
hozzászolás


Az utca királyai (Street Kings)

Mint tudjátok, az akciófilmekkel tökre elnéző tudok lenni, ezért is fáj a szívem, hogy Az utca királyai pörgésben gyengébb a Vantage Pointnál. Pedig az PG-13-mas körhinta, ez meg belecsap a vérbe az akciónál, mégis hiányzik valami. Talán a jó történet? Merthogy hangulatot sikerült kanyarintani. Los Angeles külvárosa, többnyire éjjel, vagy naplementében. Keanu Reeves egy menő kocsival marad a forró nyomon, és még jó nők is vannak. Viszont ez nem Mann éjszakai Los Angelese. Markánsabb akar lenni, mocskosabb, és pont emiatt veszít az erejéből kicsit.

Az utca királyai: Keanu Reeves stukival

A történetre nem pazarolnék túl sok betűt. Ennek nem az az oka, hogy lusta vagyok, hanem mert szinte nincs sztori. Az utcai királyai mocskos zsaruk, viszont erőszakkal, de rendet tartanak valahogy. “Hadd hulljon a férgese” mentalitással. És itt jön be a képbeHugh Lauire, aki meg a belső ügyosztálynál van, és királykodó utcaharcos osztagunkra fáj a foga. Nem sok mi? Pedig már ehhez is szinte költenem kellett. Amúgy egy rendőr halála utáni nyomozás a főcselekmény.

Akinek a kiskirálykodó osztagról a kedvenc striketeamünk ugrott be, az nincs messze a valóságtól. Csak ezek kicsit magasabb szinten kavarnak. És ha már ide kevertem a Shieldet, akkor megemlíteném, hogy Forest Whitaker most “pont Vic Mackey szerepét kapta”. Na, abba is hagyom a sorozatozást, mert az előző utalást is csak a kritikát végigolvasók 25%-a értette nagyjából.

Visszatérve a filmre és a rossz dolgokra benne: a forgatókönyvön vérzik az egész. Ilyeneket szólnak “azt hiszed azért vagyok itt amiért ittvagyok, de közben nem is sejted hogy rosszul hiszed és másmiért vagyok itt, mint amiért itt kéne lennem.” Nem szó szerint, de tényleg elsütnek egy hasonlót. Azt hittem leborulok a kényelmetlen moziülésből. Nem attól, hogy szar ülni az Óbudában a székeken, hanem mert katasztrófa volt a mondat. A nyomozás is vérgyenge, de ezt már említettem. Jöjjenek inkább a pozitívumok, mert hát vannak.

Street kings: a teljes akciócsoport

A hangulatra már kitértem az elején, a véres akciókra is, viszont a színészgárdára még nem. Keanu Reeves egyszerűen kurvajól hozza ezt a kiégett zsaru karaktert. Túljátszani nem is tudná ugye… Kár, hogy a folytatásokhoz nem fűlik a foga (Constantine kettőt is leintette még csírájában), mert ezt a karaktert még vagy két filmre simán tovább vihetné. Olyan Dirty Harry-s volt. Persze, nem nőhet fel teljesen az első két Dirty Harry filmhez, de megközelítheti. Amikor pedig a Chris Evans által játszott újoncot avatja be a dörgésbe, ott teljesen megvolt a dinamika. Reeves mint a tapasztalt kiégett, Evans mint a kiégésre – persze nem, a rendcsináló “hatalomra” inkább – vágyó újonc. Simán néznék meg közös akciófilmeket velük.

Meg kell még említenem Jay Mohr-t (azt hittétek Laurie jön, mi?), aki ugye standupkomikus és sitcomsztár, viszont olyan genyó itt, hogy én is pumpálnám a sörétes puskából a skulót a mellkasába. Na jó, senkit nem húzok tovább, Forest Whitaker tökre olyan volt mint máskor, kihozta a maximumot a szerepből, de talán az ő figurája volt a leggyengébben megírva, és Hugh Laurie meg tökre House-os volt végig. Nehéz volt komolyan venni, és mivel kevés időt kapott a vásznon, így nem nagyon tudta levetkőzni a skatuját. Azért a film végefelé már kikukkantott belőle.

Az utca királyai értékelés

Egynek jó film volt. A vége meg különösen tetszett, azt hittem befutunk a tipikus béna forgatókönyvi gagyibravúrba, de szerencsére kikerülték itt. Azért így is necces a vége, de nem annyira, mint amilyennek kinézett 10 perccel előtte. Mindezek ellenére csak egy 6/10-et tudok rá adni. Akkor is, ha a Harsh Times rendezője dirigált itt, és az alapot ugyanattól a James Ellroy-tól vették a Kingshez, akitől már adaptáltak fantasztikus filmet, amit mi Szigorúan bizalmasként ismerünk itt Magyarországon. Végére azért megemlítem, hogy Az utca királyai nekem azért tuti DVD beszerzés lesz majd. Lehet mégis 7 pontot kéne szórni? Na, majd az írásból ítéltek inkább.

human
írta
2008. 04. 18. 01:09
megjelenés
45
hozzászolás


Bolondok aranya (Fool’s Gold)

Mit ígért a film? Egy napfényes tengeren és partján játszódó kalandfilm szerű butácska romantikus vígjátékot. Mit kaptunk? Hát ezt. Rögtön közölném a lényeget, nincs ebben az írásban cliffhanger: a film arra pont jó, amire szánták. 110 perc napfény, némi kincskereséssel és pár poénnal megfejelve, nem rántva.. Ööö rázva.

Fool's Gold vagyis Bolondok aranya scrrenshot

Amikor hazafelé jöttem a moziból, akkor még azon gondolkoztam, hogy a Smaragd románcához hasonlítom. Csak az a gond, hogy abban több a kaland, kevesebb az idióta vígjáték. Azt a lécet nem ugorná át a Bolondok aranya. Főleg mert Kate Hudson majdnem kinyírja a filmet. Ilyet már rég láttam, komolyan. De előbb lássuk a tartalmat, ami nem sok.

Egyszerű a képlet. Egy közepesen okos, de izmos kincskereső, Kate Hudson az intelligens nő. Válnak, de aztán mégis közösen keresnek kincset. Meg Donald Sutherlanddel.

Viszont ahogy említettem, míg Matthew McConaughey simán hozza a bugyuta kalandfilm szerűhöz a kellő alakítást, és hát Donald Sutherland is tud végre parizert tenni az asztalra otthon ezen szerepe miatt, addig Kate Hudson valami katasztrófa. És még csak nem is szép. A film negyedénél feltűnő Alexis Dziena (Broken Flowersben bozótvillantó!) hiába vékony meg alacsony, klasszisokkal jobb nő. Meg hát a buta kislány szerűt is jól alakítja.

De nem akartam se túl sokat írni, se pedig túl sokat negatívkodni. Férfiasan bevallom itt most, csak nektek, hogy rengeteg helyen szakadtam a röhögéstől. Rögtön a film egy k*urvajó poénnal kezdődik, amit most nem fogok itt leírni, majd max megnézitek a DVD kölcsönzéskor. Sajnos a romantikus részek katasztrofálisak voltak, főleg ugye Kate miatt, de ez a majdnem két óra mégis olyan könnyedén elrepült, mint egy hideg sör egy meleg nyári délutánon. Vagyis az nem repül, csak gurul, de értitek. Jólesett na.

Bolondok aranya értékelés

Ide akartam valami poént, hogy a pontszámot meg kelljen keresnetek, de nem jutott eszembe semmi. A Nílus gyöngyénél gyengébb, egy 6/10-et tudok csak nyugodt szívvel adni, de nekem üdítő szórakozás volt.

human
írta
2008. 04. 11. 02:04
megjelenés
21
hozzászolás


Sweeney Todd – a Fleet Street démoni borbélya

Benjamin Barker (Johnny Depp) egykori borbély sok-sok ártatlanul börtönben töltött év után visszatér Londonba. Bosszút szeretne állni ugyanis Turpin bírón (Alan Rickman), aki anno álnokul lecsukatta őt, hogy lenyúlhassa gyönyörű, szőke feleségét. Barker kivesz egy szobát Mrs. Lovett (Helena Bonham Carter) piteboltja felett (“a legrosszabb pite Londonban”), felveszi a Sweeney Todd nevet, és előveszi a padlórésbe rejtett régi, hihetetlenül éles és nagyon szép borotvakéseit. A bosszú-vonulat mellett szerelmi szál(ak) is jelen vannak a filmben, a Barkerrel együtt utazó jóképű tengerész fiatalember ugyanis beleszeret Turpin bíró hét lakat alatt tartott gyámleányába.

Sweeney Todd komoran néz!

Maga a történet is tartogat néhány bizarr, nyomasztó, groteszk, valamint hátborzongató fordulatot (meg egy-két kiszámíthatót is azért), de a lényeg persze a film képi világa. A 19. századi London csodálatosan sötét és nyomasztó, Johnny Depp és Helena Bonham-Carter, sminkje gyönyörűen hullaszerű, egyetlen filmkockáról meg lehetne mondani, hogy ez Tim Burton-film és abból is a szebbek közül való. Ami talán kissé meglepő, az a Burton-filmekhez képest szokatlanul brutálisan fröcsögő vér. Nem két liter piros festéket használtak el, hemzsegnek az elvágott torkok és a Tarantino-módra spriccelő artériák. Mindemellett számomra ez nem lóg ki a film hangulatából, szerintem nem zavaró és beleillik, de el tudom képzelni, hogy egyes nézőket váratlanul ér.

Nagyon jó még a filmben az enyhén pszichopata Mrs. Lovett-et alakító Helena Bonham-Carter, az egyik legjobb figura, remek humorral és nagyon jól játszik, még maga Johnny Depp is időnként jelentéktelennek tűnik mellette. Különösebb jellemfejlődést vagy mély színészi játékot mondjuk ne várjunk, de Alan Rickman is klassz a gonosz bíró szerepében. Feltűnik a filmben Sacha Baron Cohen is (Ali G, Borat), mint rivális borbély, de szerencsére nem sokszor, mert elég irritáló. Szintén rém idegesítő a gyámleány, akit szerepe szerint amúgy kedvelnünk kéne, de nem sikerül megkedveltetnie magát sajnos.

Sweeney térdel és borotvával hadonászikEgy alapvető baj van a filmmel csupán, hogy folyamatosan énekelnek, ugyanis egy Broadway-musical feldolgozásáról van szó. Ezzel még nem lenne persze probléma, énekelnek a Nighmare before Christmasben is, mégis jó. A Sweeney Todd-ban viszont egyszerűen rossz, túl sok, és attól válik unalmassá a sztori, hogy állandóan azt várom, mikor hagyják már abba az éneklést. És sose hagyják abba, körülbelül kettő mondat összekötő szöveg van, a többi mind dal, szerintem ez is túlzás, vontatott lesz tőle a film. A színészek se énekelnek valami szuperül, de nem ez a fő probléma, hanem, hogy rosszak a dalok. Nem írtak jó dalokat a filmbe. És képzeljünk el egy musicalt, aminek nem jó a zenéje, hát elég szomorú dolog.

Az eredeti dalszövegek egyébként elég jók, a magyar felirat pedig iszonyú béna.

Sweeney Todd értékelés

Musical, néha meglepően hátborzongató, máskor kissé vontatott történettel, gyönyörűséges látványvilággal, egyedi hangulattal és nem túl jó zenével, nálam ez 10/6 pontot ér. Nem bánom, hogy megnéztem, bár elég volt egyszer. Nem ez lesz az a Tim Burton-film, amit megveszek díszdobozos dvd-n és féltve őrzök, és ezt nagyon sajnálom, mert benne volt a filmben ez a lehetőség, csak valahogy mégsem sikerült igazán jól megvalósítani. Hardcore Burton-rajongók és Johnny Depp-rajongók, esetleg 19. századi London-rajongók persze gondolom szeretni fogják.

isolde
írta
2008. 03. 14. 19:54
megjelenés
89
hozzászolás


Papírsárkányok (The Kite Runner)

A magyar alcíme pedig az, hogy “a film amit 10 perccel előbb kellett volna befejezni”. Csak ezt senki nem mondja előre. És ezt nem azért mondom, mert “húú túlcsorduló érzelmek”, hanem mert az egész film alatt folyamatosan rendben levő, hihető érzelmi skálával szembemegy, annyira túlcsordul. És nem érdekel, hogy így lett teljes a keretes szerkezet. Ezen vég ellenére a film jó.

Papírsárkányok, azaz a Kite Runner két főszereplője

Mégpedig azért jó a Papírsárkányok, mert teljesen reálisnak érződik a dráma, vagy hogy mondjam. Tehát mindenki úgy cselekszik, ahogy emberek tényleg cselekednének azokban a helyzetekben. Életközeli. Néhol teljesen megható, és hát a főszereplő apjának nagyon jó színészt választottak, olyat aki a hátán elviszi az egész filmet. A neve mondjuk nekünk magyaroknak kicsit fura lehet, hiszen a Baba-ról nem egy felnőtt férfi jut eszünkbe esetleg. A fiát alakító Khalid Abdalla-ról sem mondhatok sok rosszat, mert bár többnyire idegesítő volt a szerepben, de hát ilyen nyámnyila alakot kellett megszemélyesítenie. Mellesleg Ryan Reynoldsra hasonlított az arca amikor bazinagy állszakállban kellett lennie. Fura volt.

A történet egy gyermekkori barátságról szól. Meg Afganisztán megszállásáról. Meg arról, hogy egy nővel elég kétszer beszélnünk és megmutatni a novellánkat, mert máris feleségül kérhetjük. Na jó, ezzel nem akartam viccelni, de európai beállítottságomnak fura volt. Mint ahogy még rengeteg más is a filmben, pont ezért is volt érdekes nézni. A film fele az orosz megszállás előtti gyönyörű Afganisztánban játszódik, ahol két gyerek furcsa barátságát mutatja be, hiszen az egyikük (Omar) a másik (Amir) szolgálója is egyben. Ennek ellenére jól megvannak, tűzbe mennének egymásért, de az idillt egy szörnyű esemény töri ketté.

Aztán jönnek az oroszok, és mielőtt, talán még fiatalon, tisztázhatnák az esetet, az egyik fiúnak menekülni is kell az országból az apjával együtt. Itt ugrik a történet az időben, a felnőtt Amirt látjuk, amint fogad egy telefonhívást, amiben régi barátjával kapcsolatban kap híreket, és vissza kell térnie a Tálibok uralta Afganisztánba, segíteni neki.

A filmet amúgy a Felforgatókönyvet és a Finding Neverlandot is jegyző Marc Foster rendezte. Ezúttal egy megagigabestseller volt a Kite Runner film alapja. Persze ha bárkit megkérdezel aki olvasta, az azt fogja mondani, hogy a könyv sokkal jobb, de igazából a film után nem éreztem vágyat rá, hogy ezt a történetet kicsit szebben és részletesebben újra kibontsam, egy könyvből összerakosgatva a darabokat.

Papírsárkányok értékelés

Igazából olyan egyszeri élmény szerintem. 6/10, de egyszer megnézve furcsa élménnyel ajándékozza meg a nézőt (tavaly mondjuk még 7/10 lett volna). Lehet csak én nem érzem a powert?

Még vagy úgy 2 hete láttam amúgy moziban, és ha már Palace Kossuth lett a kismoziból, akkor tényleg rendet tehetnének a kistermekben (a nagytermük meg a bejáratközeli terem az jó). Ki kell venni 2 sornyi széket, hiszen én még sosem voltam teltházas 4-es teremben, és a sorokat picit széthúzni. Merthogy nem vagyok 2 és fél méteres langaléta, mégsem fér el rendesen a lábam, ez pedig csökkenti ám a moziélményt.

human
írta
2008. 03. 11. 20:53
megjelenés
11
hozzászolás


Szerelem a kolera idején

Előrebocsátanám, hogy a Szerelem a kolera idején az egyik legjobb könyv, amit valaha írtak: úgy szól a szerelemről, hogy totál hiányzik belőle a nyugati világ nyálas ál-romantikája, mégis gyönyörű. Évekbe telt, míg Marquez végül beadta a derekát és odaadta a filmjogokat, és bár ne tette volna. De részletezem.

Szerelem a kolera idején

Kolumbiában vagyunk a századelőn. Az öreg Urbino doktor leesik a létráról, még gyorsan szerelmet vall idős nejének, Fermina Dazának, és meghal. Már a temetés napján betoppan az özvegy házába egy Florentino Ariza nevű férfi, szintén hetven körül, közli, hogy kb. fél évszázada vár erre a pillanatra, majd megkéri Fermina kezét, a néni azonban durván elzavarja. A film folytatásában tizenévesen látjuk a fenti szereplőket, és szép sorban megtudjuk, mi vezetett idáig. Mindjárt itt kezdődik a probléma. Fermina Dazát ugyanaz, a valóságban 34 éves színésznő (Giovanna Mezzogiorno) játssza tinilányként, mint hetvenévesen, és sajnos mindvégig 34-nek látszik. Igazán sminkelhettek volna neki legalább néhány szemráncot, mert attól, hogy valakire ráadnak egy szemüveget meg bedauerolják a haját, még nem lesz belőle anyóka.

Még ennél is zavaróbb, hogy a tizenéves Fermina, hamvas, ártatlan leányka elvileg, szemmel láthatóan egy huszassal öregebb a szerepénél. A fiatal Florentino Arizát már nem merték Javier Bardemre bízni, ő csak olyan kb. harmincéves korában veszi át a szerepet, előtte egy valóban jóképű fiúcska játssza, csak sajnos a két színész egyáltalán semennyire sem hasonlít egymásra, ami azért kicsit zavaró. A többi, viszonylag gyakran felbukkanó szereplő közül – Florentino anyja, Urbino doktor, Fermina apja – teljesen random módon néha az egyik gyorsan öregedik vagy húsz évet, a másik meg semennyit. Nagyon idegesítő, és elképzelni sem tudom, miért nem lehetett erre jobban odafigyelni.

A másik, ami előtt szintén értetlenül állok, a nyelv. A film Kolumbiában játszódik, ezért a szereplők angolul beszélnek egymás között, rémesen eltúlzott spanyol akcentussal, kivéve időnként a szolgálókat meg a gyerekeket, akik spanyolul beszélnek. Most ezt így hogyan gondoltuk mégis? Kolumbiában száz éve angolul beszéltek egymás közt az emberek, csakhát törték egy kicsit a nyelvet? Valami olyasmi lehetett a cél, hogy átjöjjön a spanyolos hangulat, vagy nem tudom, mindenesetre sokkal jobb lett volna, ha szép, rendes, kaliforniai, vagy tőlem akár brit angolt beszélnek, vagy talán még az is, ha mindenki spanyolul beszélt volna és feliratozzák, de ez az akcentusos megoldás iszonyú gáz.

Szerelem a kolera idején

De én még ezeken is túltettem volna magam, mégiscsak az egyik kedvenc regényem, én ilyenkor nagyon elnéző tudok lenni. Sajnos azonban a több szerelmi szálból a színészek egyet sem játszanak el hitelesen. Különösen Fermina rossz, de az Urbino doktort játszó Benjamin Bratt is inkább csak iszonyú kanosnak tűnik, mint szerelmesnek. Giovanna Mezzogiorno egyébként is csapnivaló Fermina, rendben, biztosan vannak, akik szépnek találják nagy, szürke szemeit, meg szép a melle is, megnézhetjük fedetlenül, de ettől eltekintve egy tökéletesen érdektelen, közömbös, halvérű teremtés.

Rögtön a film elején kiderül, hogy a két fiatal halálosan szerelmes egymásba, és ezt a későbbi történések fényében nem ártana, ha a néző is elhinné, de sajnos a színészek ezt valamiért nem játsszák el, semmi izzás nincs köztük, nulla szikra, semmi „egymásra néznek és lángol körülöttük a levegő/a filmvászon”, tulajdonképpen nem is nagyon érteni, miért csinálnak olyan nagy ügyet ebből az egészből, és ez azért nagyjából agyonvágja az egész további, erre épülő történetszálat.

Egyetlen pozitívum a filmben (azon kívül, hogy időnként elhangoznak Marquez zseniális eredeti mondatai is) Javier Bardem, aki a felnőtt Florentino Arizát játssza remekül, ő az egyetlen, akinek elhiszem, amit mond, és körülbelül miatta volt egyáltalán érdemes beülni a moziba. Elég unalmas amúgy a film, lapos és vontatott, csak a vége felé kezd valamennyire beszippantani és meghatni a hangulat, és úgy gondolom, ez egyedül az ő érdeme. A Vége főcím után hátranézek, mit csinálnak nézőtársaim, többnyire szipognak vagy csillogó szemmel bámulnak magul elé, vagyis azért úgy tűnik, talán egy csipetnyi romantikát mégis sikerült áthozni a filmbe. És vannak szép tájak is, egzotikus, dél-amerikai látványvilág, lusta folyókon úszó gőzhajók a naplementében meg effélék.

Szerelem a kolera idején értékelés

Elnéző vagyok és 6/10 pontot adok a filmnek, a jó alaptörténet, az időnként szép látványvilág, és a ronda, de remekül játszó Javier Bardem miatt. Végülis nem bántam meg a megnézésre fordított időt vagy pénzt, de biztosan nem nézem meg mégegyszer vagy szerzem be dvd-n. Egy átlagos, inkább csak olyan semmilyen film lett ez, sajnos csak halovány árnyéka a regénynek. Olvassuk el a könyvet inkább.

isolde
írta
2008. 02. 23. 15:39
megjelenés
34
hozzászolás


Topmodell a barátnőm (La Doublure)

Végül csak megnéztem dvd-ről, bár a múltkor ha jól emlékszem ment valamelyik tv-adón is. Egy könnyed, csak 80 perces francia vígjáték ígéretével indítottam el a legjátszót, és nagyjából meg is kaptam amire számítottam.

Topmodell a barátnőm két főbb szerpelő

De előbb lássuk a történetet: hatalmas szívű de csóró hősünk szeret egy lányt, megkéri a kezét, de az nem megy hozzá. A másik szálon egy nagy cég elnökének viszonya van egy topmodellel, felesége előtt titkolja, de lekapják az utcán a nővel, amikor előbb említett hősünk is épp elhalad mellettük. És itt fonódnak össze a szálak,amikor is a gazdag pasi felesége rákérdez, hogy ki az a nő, a férfi rávágja, hogy hősünk barátnője. Aztán lefizeti a fiút, hogy együtt éljen kicsit a topmodellel, a látszat kedvéért. Na ennyi hirtelen, a szerintem egész jó filmalap.

Mivel romantikus komédia, így a női leadek fontosak, főleg ha ilyen lúzer-szerű pasival lógnak. Szerencsére, bár egyik sem az a profi színésznő, mindkettő aranyos. Aztán van vicces sidekick is, meg minden klisé, mégis valahogy felmászik az ember arcára a mosoly. Hiába na, néhol szörnyen franciásan kapkodó, meg túljátszott, viszont máshol meg még nevetni is lehet rajta, annyira jól sikerül felvezetni a poént. Tudod, hogy jön, de mégis üt.

Ami még bejött, hogy a happyend nem annyira teljes. Azt hittem olyan lesz, hogy mindenki boldogan és szép nővel él amíg meg nem hal, nagyon úgy lettek bemutatva dolgok, de ezt elkerülték az írók szerencsére. Így végül egy 6/10 amit elszórnék erre, valami unalmas délutánon kellemes kikapcsolódás, de az újranézési faktora a nullához konvergál.

human
írta
2008. 02. 19. 21:48
megjelenés
5
hozzászolás


Juno

Kimerült a terhesség téma? Knocked Up és Waitress után ez már sok volt? Vagy csak nem jött be most a dráma valahogy, mivel látom mi szerethető nagyon a filmben, de szerintem kevés. Keserű, életszerű, de mégis vicces, ez lenne a Juno elvileg. Gyakorlatilag meg furcsa hangulatot maga után, főleg ha a vége után betolod a jól összeválogatott soundtracket.

Juno főszereplő Ellen Page kajol

A történet röviden az lenne, hogy 16 éves furcsa lány lefekszik az iskola egyik fura srácával, és teherbe esik. Abból adódik pár vicces jelenet, hogy a fiú valahogy olyan teszetosza, ezért senki nem nézte ki belőle. Ja igen, a lány elhatározza, hogy örökbe adja a gyereket, és meg is ismerkedik a párral, akiknek odaadná rögtön a születés után. Na ennyi nagy vonalakban.

A függetlenfilmes hangulat itt is teljesen jelen van, de míg a Little Miss Sunshine valahogy feldobott – azért ezt hozom fel, mert ahhoz hasonlítják – addig ez inkább lehúzós hangualtot hagy maga után. Ennek ellenére tele van olyan egysorosakkal, amiket akár agybafőbe lehetne idézni, meg rengeteg vicces jelenet is akad, ahol csak úgy sziporkázik az író. Viszont a jó jeleneteket néha olyan súlytalan dráma választja el, hogy rossz nézni. Főleg olyankor van ilyen, amikor az örökbefogadó házaspár kínos együttélését kéne átéreznünk.

A szereplőgárda remek, kivéve a főszereplő csajt. Leginkább a 16 éves Junonak az apja és mostohanyja volt jó. Na igen, a West Wingből CJ-kén ismert Allison Janney, nem csak hogy viszonylag jó volt, de az eredeti hangja sokkal jobban hozzá illik, mint a 6 éven át megszokott magyar hang. Na jó, nyilván jobban illik hozzá, hisz az a hangja. Mindegy. Michael Cera viszont tök ugyanazt játszotta szinte, mint az Arrested Development-ben. Mondjuk még egyelőre nem untam rá erre a geeky figurára. És Juno? Ellen Page?

Juno értékelés

Hosszas összeadás és szorzás után is csak arra jutottam, hogy ez 6/10 lesz. Talán 7 lenne, ha szinte teljesen kihagyják az örökbefogadó yuppíkat. Azért a végén majdnem elmorzsoltam egy könnycseppet, beismerem.

Valahogy éreztem amúgy, hogy ez lesz. Hiába kapott jó kritikákat odakinn, és volt viszonylag jó kampánya, meg olyan első trailere amiben teljesen szerethető cuccnak tűnt, idővel éreztem, hogy ez nem fog bejönni. Ájnó. Viszont a főcím meg a Soundtrack 10/10. Ezt ide a végére.

human
írta
2008. 01. 14. 16:08
megjelenés
45
hozzászolás


National Treasure: Book of Humans

Vagyis nem Humans, csak gondoltam így jelölöm, hogy most én ejtek pár szót a filmről, így mammut után. Elvárásaim enyhén szólva sem voltak nagyok, hiszen az első rész nekem egyáltalán nem szívem csücske, viszont ilyen kalandfilmszegény időkben mégsem lehet kihagyni a lehetséges néznivalókat. Mondjuk én sem vagyok ám semmi, hiszen 2005-ben két kalandfilmet is bemutattak itthon, és a sokak által enyhén szólva nem kedvelt Sahara lett az, ami nekem jobban bejött, a National Treasure első része helyett.

National Treasure: Book of Secrets - Nicolas Cage a menő szemüvegében

Namost azt kell mondanom, hogy nem szeretem ha az első percben kitalálható miért csinálja a gonosz amit csinál, és így amikor Ed Harris bejelentette, hogy bizonyítéka van, miszerint Gates ükapa benne volt a Lincoln elleni merényletben, azonnal leesett mi lesz itt. Főleg ha hozzáadtam a film első perceit. Na, többet nem akarok elárulni. A sztori mint említettem az, hogy ükapa ártatlanságát be kell bizonyítani. Én lehet tennék a dologra, de hát egy Gates kaliberű kincsvadász ezt a gaz tettet, mint az ükapa nevének rossz társaságba keverése, nem nézheti tétlenül.

És akkor most térjünk rá arra, hogy ez a film csak hangyányit rosszabb mint az első rész. 2 órás, de nézegettem volna még tovább, annyira szerencsétlenül találták meg a kincset a vége felé, hogy szinte vártam, hogy ez csak újabb nyom. Ez az előző filmben jobb volt. A másik ami negatívum volt nekem, az a film közepe felé valahol egy autós üldözés. Nem, a mese részeket nem hozom fel, hiszen a képtelenségek a stílushoz tartoznak, nincs velük semmi gond. Ugye a trailerben is volt, hogy akkor ő elrabolja az Amerika Egyesült Államok elnökét. Komoly? Majd meglátod. Nyom nyomot követ, és ha nem fogy el a popcorn meg a kóla túl hamar, akkor a film egynek elmegy.

A nemzet aranya 2 – Titkok könyve értékelés

Talán mert most pont ilyesmi szórakozásra vágytam, de megkapja a 6/10-et, amivel az előző rész fölé értékeltem, de valahogy ez a 2 óra absz agyatlan kaland kellett. Képtelen ötletekkel, és Nic Cage komoly arcaival (a fenti menő napszemüvegben előadva). Viszont végszónak azt, hogy Diane Kruger mekkora eyecandy már.

human
írta
2007. 12. 29. 19:35
megjelenés
31
hozzászolás


Mondd, testvér! (Talk to Me)

Ez azt hiszem nem a mi világunk. Hiába Don Cheadle újabb próbálkozása az Oscarért, meg valós személyen alapuló sztori, ez nem a mi világunk. Egy dolgot viszont már most kijelenthetek, a soundtrack-re olyan minőségi zenét szedtek össze, főleg a film első felében elhangzókra gondolok most, hogy a néző mind a két fülét megnyalja utána (már ha nagyon hosszú nyelve van).

Mondd testvér - Don Cheadle épp fura hajjal virít

És a film első fele nem csak a zenében emelkedik ki, mivel a hangulat is erőteljesen a skála vigyorgós részébe hajlik. Nem azt mondom, hogy rég láttam ilyet, de a komoly történésig, ami ugye a fordulópont volt a filmben, ez bizony egy remek… na jó, nem kerülgetem a jelzőt, feelgood hangulatot áraszt. De komolyan, nézzétek meg a frizurát a képen, és akkor utána vegyük komolyan. Aztán persze beborul a jó hangulat, de ezt nem hibaként említem, csak tényként.

A film Washingtonban játszódik, és egy börtönből szabadult afro-amerikai rádiós disk jockeyről szól , Ralph “Petey” Greene-ről. Ő az, aki a nép nyelvén beszélt, meg nagyjából az igazat, és ezért pillanatok alatt megszerették. A film fordulópontja meg egy nagyszerű ember halála, amikor kitört a forradalmi hangulat Amerika fővárosában, és Petey segített megnyugtatni a dühös színesbőrű tömegeket. És itt bejön, hogy ez valahol nem a mi világunk (már harmadszor mondom, tudom), mert nem éltünk ebben a lőporos hordó közegben. Viszont talán pont ezért is érdekes nézni, bár ezt most nagyon rosszul fogalmaztam meg talán. Persze nem csak a világról szól, hanem két férfi barátságáról, és hogy mit meg nem tesznek azért.

Mondd, testvér! értékelés

Jól összerakott életrajzi film, de ez most tőlem egy 6/10 lett, mert a második felében előjött a panelekből komoly épületet építkezés érzése számomra, amit valahogy nem tudtam tolerálni,mégha az is volt a valóság. Bemutató most csütörtökön.

human
írta
2007. 11. 13. 22:43
megjelenés
7
hozzászolás


Csúcsformában 3 (Rush Hour 3)

Azt hiszem ez erőteljesen guilty pleasure eset, mivel hiába nulla a film, néhol felkacagtam, nem is kicsit. Főleg Chris Tucker dumáján. Nem érdemelte meg a bazisok pénzt amit a filmért kapott, de például amikor bemennek valami küzdősport edzésre, és a gyerekek elállják az útját.. hát amit ott levágott az szerintem baromi jó. Vagy amikor egy nővér segítségével vallatnak egy franciát. Nem akarok túl sok karaktert erre a filmre szánni, de 6/10-es agyatlan (de tényleg) szórakozás. Néhol borzasztó blu vagy green vagy akármilyen box technikával, elég öreg Jackie Channal, és jó sok poénnal. Na, jöhetnek a kövek.

Hogy miről szól? Van a triád főnökökről egy lista, azt kell megszereznie a két hülyének. Ennyi. Ide a végére azért annyit, hogy Max von Sydow-nak ezt nem kellett volna bevállalni. Gondolom kapott egy valag pénzt azért az 5 jelenetért amiben szerepel, szóval meggyőzték.

Chris Tucker a Csúcsformában 3-ban (Rush Hour 3) - A hátteret figyeljétek
human
írta
2007. 11. 02. 16:29
megjelenés
19
hozzászolás


A kaptár 3. – Teljes pusztulás (Resident Evil: Extinction)

Arra gondoltam, hogy pótolni kéne az előző részeket, mert nagyjából semmire nem emlékszem belőlük, de eztán végül ez kimaradt. Azt kell mondanom, hogy egy olcsó napnyit megér a moziban, hiszen posztapok akciófilmről van itt szó kéremszépen. Persze ha brutális adrenalinfröccsű zombis akciófilm kell, akkor a 28 héttel később az igaz párod.

Kaptár 3 - teljes pusztulás - Milla Jovovich keménykedik

Miről is szól a film? Alice (Milla Jovovich) a sivataggá vált Amerikában bujkál az esernyőgyártó cég elől, Nikki (Ali Larter) meg elvesztett szupererővel védelmez egy konvojnyi ember. Persze ezen utóbbiak többsége csak a darálóba való kerülés miatt van ott, azaz elhullanak mint a legyek. Igazából nemvolt sztori, csak annak valami látszatszerűsége. Egy orvos keresi a “zombivírus” ellenszerét, és mint kiderül Alice a gyógymód kulcsa, ezért el kell kapniuk. Azt hiszem ennyi.

A megvalósítás viszont (ideírom, hogy szerintem) teljesen rendben volt. Lepukkant épületek egyszerűn rulez. Az ilyen semmi közepén benzinkót meg apró motel, ez talán a legjobb helyszín amit lehet választani. Gondolom manapság a Postman (mestermű) elkészítése is pöttyedt olcsóbb lenne, ha egy sima zombis akciófilmhez ilyen jó lepusztult posztapok látványt tudtak rittyenteni. (Amúgy Las Vegas-ba is ellátogat a konvoj, és persze rögtön a baromi nagy város főutcájára..)

A színészi játék? Hát lol, Milla Jojovichon (aki megint jól nézett ki, nem tom a sminkesek mennyit feccöltek bele, és a CGI költségvetés mekkora része ment el rá) kívül szinte csak sorozatos arcok tűntek fel, szóval semmi nagy név. Igazából nem is hiányzik az ilyen filmekbe. Egy szereplő volt szerintem gáz, de ő megkapta a megérdemelt büntetését.

Az azért látszik, hogy az egyre erősödő filmes cigaretta-ban pár forgatókönyvírót és rendezőt kezd zavarni, ezért például a Resident Evil Extinctionben is a jófiúk kezébe adnák, hiszen a cool csávónak nagyon hiányzik az akció közepén egy slukk, ami végül sikerül azért, és ezt én ilyen “k*csög bannolók” kiszólásnak vettem, na.

A kaptár 3. – Teljes pusztulás – értékelés

Erre én elszórok egy 6/10-et. Moziban a posztapok rajongók azért lehetőleg ne hagyják ki, kevesebb mint ezret azért megért. Amúgy a film legnagyobb logikátlansága talán (nem akartam 5 bekezdést írni róla hehe), hogy a kocsikat kétkézzel széttépő “zombik” egy sima drót kerítésen nem jutnak át. Aztán ezt a kerítést kocsival könnyedén áttörik hőseink.

human
írta
2007. 10. 28. 14:07
megjelenés
46
hozzászolás


A kabalapasi (Good Luck Chuck)

Azaz Jessica Alba és az anim**szex. Merthogy Dane Cook mint romantikus lead főszereplő teljesen gáz volt ebben a filmben. Mondom ezt úgy, hogy nem gyűlölöm zsigerből a srácot, mert a teljesen popkorn standup comedy-je szerintem rendben van. Ezt azért mondom, mivel Amerikában lassan brutálisan nagy utáló kultusza kezd kialakulni, kialakulni. Ezt így alapozásnak, lássuk a filmet.

Good Luck Chuck - Dane Cook és Jessica Alba

Arról szól, hogy a kisiskolás Chuckot megátkozza egy gonosz boszorkánytanokat folytató kislány, amikor nem engedi meg neki, hogy megnézze a péniszét a hét perc mennyországban. Ez utóbbi az ilyen üvegpörgetés utáni szekrénybezárás, ahol bármit lehet. Hihi. Az átok pedig: szerelmei a következő pasiban találják meg az igazit, soha se benne. És akkor ennyi a film. Egy esküvőn Chuck régi szeretője kijelenti, hogy ő a “good luck”, aki vele kettyint az utána rögtön megtalálja az igazit, a házasságot. Na, mostmár tényleg ennyi a film, egészen addig amíg feltűnik Jessica Alba.

Jó alapötlet? Nem mondhatnám. Az biztos, hogy amíg Chuck “segít” a hölgyeknek megtalálni az igazit, egy kellemes kettyintés után, addig rengeteg cickót mutatnak. Hát igen, ezzel a témával képmutató dolog lett volna pg-13 filmet csinálni. Gondolom. A másik biztos pont pedig, hogy Jessica sokkal de sokkal szebb ebben a filmben, mint amilyen a Fantastic Four 2-ben volt. Női főszereplőnek teljesen elmegy ehhez a limonádé komédiához, kár hogy Dane nem viszi el a hátán a film háromnegyedét, amennyit vásznon van.

Amúgy Jessicára egy ilyen aranyos, de ügyetlen, pingvinimádó lányka szerepe jutott. Erőteljesen mosolyogtató amit művel a vásznon, na. Elfogult vagyok picit. Azért nehéz elfogadni, hogy ilyen szép lánynak nem volt partnere hosszú hónapokig, de hát ez csak film meg minden, a gyönyörű csajoknak nem jut grízpapi, ha épp az kell a történethez.

Good Luck Chuck értékelés

Kaptam már, hogy hypeolom a filmet, pedig hát azért tudtuk előre, hogy semmi vígjáték mennyországba nem fog bejutni. Guily pleasure talán? Viszont akármennyire is közepes, meg tipikus, egy 6/10 ennek most járt a részemről. Jobb férfi főszereplővel lehetett volna az 7 is simán. Haha. (Chuck haverja meg átlag nagyon idegesítő volt, kivéve amikor kiborult azon hogy “mi a szex szerelem nélkül” elmélkedik Chuck, erre beüvölti, hogy “A szex az szex” Leírva, meg az előzetesben is szar, de bírom benne az álmodozásba tiprást).

human
írta
2007. 10. 07. 00:35
megjelenés
19
hozzászolás


Full of It!

Az utóbbi hetek so-so kanapénnézős filmválasztásai után nem is reménykedtem benne, hogy az egy hétig vetített (IMDB szerint), utána pedig családi csatornán leadott Full Of It-en jól fogok szórakozni, pedig ez történt!

Full fo It - jobbra a főszereplő csávó

A történet röviden annyi, hogy az alacsony növésű srác az új sulijában magát adja és rögtön mindenki utálja (kivéve a gyönyörű Kate Mara), ezért elmegy az iskolai tanácsdóhoz (vagy mi ez magyarul, mert nálunk amikor én még suliba jártam nem volt ilyen), hogy mégis mit tegyen. A tanácsadó meg elárulja a nagytitkot az élethez: hazudjon, úgysem jönnek rá a többiek mert buták mint a templom egerének a szamár nagybácsija. A srác követi is a tanácsot, egy napig végig hazudik mindenfélét, másnap amikor felkel akkor meg azt veszi észre, hogy minden hazugsága valóra vált.Porshéja van, nagy szerszáma, az apja rocksztár. Mindezt egy éjszaka alatt.

Aztán persze kapjuk a tanulságot az utolsó 20 percben, hogy semmit nem ér ha mindened megvan, meg ne hazudj. Nem a tanulság a lényeg, hiszen már sulykolta mindenki, hanem hogy a film első órája szerintem végig vigyorgós. Ezt meg is dobták az általam nagyon kedvelt Kate Mara-val, plusz a 30 fölötti szexi irodalomtanárt nagyon jól hozza Teri Polo és még Carmen electra is feltűnik egy középsulis filmben. Mi kellhet még? Megvan, egy tuti soundtrack. Ez utóbbi szintén pipa “well, i’m a weapon of mass destruction”

Full of It értékelés

Azért nem fogom nagyon felpontozni, hiszen egyediség nem sok szorult bele, de a 6/10 azért járt erre kikapcsolódásra + Beach Boys féle Sloop John B-vel kezdeni egy filmet mindig jó döntés.

human
írta
2007. 10. 04. 20:29
megjelenés
5
hozzászolás


← Vissza a jelenbe - A múltba →


Az írott szöveg (c) 2004- , a médiatartalmakkal az eredeti jogtulajdonosok rendelkeznek.